A francia konyha alapvet�en a r�mai kori, valamint az olasz s�t�s-f�z�si m�dszereket vette �t, �s fejlesztette tov�bb, mely ut�bbit f�leg az uralkod�i oszt�ly ig�nyei ind�tott�k el. Ebben a tev�kenys�gben k�l�n�sen XIV. Lajos f�udvarmestere, B�chamel m�rki jeleskedett olyannyira, hogy m�ra m�r a francia lett a gasztron�mia nyelve. Miut�n a XVI. sz�zadi francia konyh�t a pazarl�s jellemezte, a kor el�rehaladt�val sz�ks�gess� v�lt n�mi reform�ci�. A modern francia konyha megsz�let�se fel� az els� l�p�st Antoine Careme tette, aki az akkori francia k�l�gyminiszter �s I. Mikl�s orosz c�r konyhamestere volt. �t k�vette Urban Dubois �s Emile Bernard, akik Le Cuisine Classique c�m� m�v�kben megfogalmazt�k mindazt, ami maga a szak�csm�v�szet: az �zek fontoss�ga, az �telek �lvezhet�s�ge, a t�lak �s �telek tetszet�s�g�nek jelent�s�ge. Az � munk�ss�gukat folytatta August Escoffier, aki nemcsak �j �teleket alkotott, de a t�lal�s m�v�szet�t is magass�gokba emelte, k�l�nb�z� nemzetek �teleit �tv�zte a francia konyha saj�toss�gaival.

A francia konyha egyik legjellemz�bb tulajdons�ga, hogy �telei vajjal vagy n�v�nyi zsirad�kkal k�sz�lnek, ez�ltal k�nnyen em�szthet�ek. Ehhez hozz�j�rul az is, hogy f�szereket csak k�r�ltekint�en, m�rt�kkel haszn�lnak, akkor is legink�bb friss �llapotban. Ilyenek a kakukkf�, a t�rkony, a bazsalikom, a petrezselyemz�ld, a turbolya. Kedvelik m�g a bab�rlevelet, a szerecsendi�t, a fah�jat, a borsot, az ut�bbib�l viszonylag sokat haszn�lnak.

Konyh�juk m�sik - sz�munkra igen kedves tulajdons�ga - a v�ltozatoss�g. El�szeretettel fogyasztanak tengeri �s �desv�zi halakat, csig�kat, kagyl�t, osztrig�t k�l�nf�le m�rt�sokkal. Fontos megeml�tetn�nk, hogy a francia konyha adta a vil�g hideg �s meleg alapm�rt�sainak nagy r�sz�t, melyeket r�gebben k�l�n szak�csok a saucier-k k�sz�tett�k. A francia alapm�rt�soknak h�rom f� csoportja van: a vil�gos, a felvert �s a barna- vagy spanyolm�rt�s. E h�rom f� csoporton bel�l tal�ljuk a tej-, a b�rsonyos, a hollandi �s a b�arni m�rt�st, valamint a spanyol �s barna vadm�rt�st. A hidegm�rt�sok nagy csoportj�ba tartoznak a majon�zalap� m�rt�sok �s egy�b hideg m�rt�sok (pl. a Vinaigrette-m�rt�s). Ezek a m�rt�sok k�nnyen tov�bbfejleszthet�ek, ha k�l�nb�z� f�szerekkel vagy anyagokkal d�s�tjuk �ket.

A franci�k igen sokf�le levest is k�sz�tenek, z�lds�gleveseket, kr�m- �s gy�m�lcsleveseket, h�sleveseket, de tal�n a legh�resebbek a francia hagymaleves, a kagyl�- �s a hom�rleves.

A h�sok k�z�l els�sorban marhah�st fogyasztanak, de sz�mos m�dj�t ismerik a borj�, az �r�- �s b�r�nyh�s elk�sz�t�s�nek is. A sert�sh�sb�l k�sz�lt �telek sok m�s eur�pai orsz�ghoz hasonl�an ritk�bban szerepelnek az �tlapon. A felsoroltak mellett igen kedveltek a h�zi �s vadsz�rnyasokb�l, valamint a vadh�sokb�l k�sz�tett finoms�gok is.

A franci�k az �tkez�s befejez�j�nek a sajtot tekintik. Franciaorsz�gban mintegy h�romsz�zf�le sajtot k�sz�tenek. Ezeket a kem�ny (pl. ement�li), a f�lkem�ny (pl. edami, trappista) �s a l�gysajtok (pl. camembert) csoportj�ba sorolhatjuk. Nem ritka, hogy egy sajtot az el��ll�t�s hely�r�l nevezzenek el, �gy v�dve annak min�s�g�t �s h�rnev�t, hiszen �gy csak az adott ter�let haszn�lhatja ezt az elnevez�st a term�kre. K�l�n eml�t�st �rdemel a nemes pen�sszel �r� roquefort sajt, melynek megsz�let�s�r�l mulats�gosabbn�l mulats�gosabb t�rt�netek j�rnak sz�jr�l sz�jra a franci�k k�z�tt. Az �tkez�sek v�g�n �ltal�ban h�romf�le sajtot tal�lunk az asztalon, melyhez k�s�r�k�nt borsot, vajat, s�t, alm�t, k�rt�t, di�t t�lalnak �s term�szetesen a sajtokkal t�k�letesen harmoniz�l� bort.

Franciaorsz�g a j� bor haz�ja, kedvelik az almabort, a feh�r- �s v�r�sbort, valamint a ros�bort, amelyek mind-mind Franciaorsz�g k�l�nb�z� vid�keir�l sz�rmaznak. A fentiek alapj�n nem meglep�, hogy sok �tel k�sz�t�s�hez haszn�lnak bort. A francia konyh�ban n�lk�l�zhetetlen a borp�rlat (cognac), amely p�st�tomok �s egy�b �telek �zes�t�s�re szolg�l.

A franci�k �teleik s�r�t�s�hez burgonyalisztet haszn�lnak, r�nt�st ritk�n alkalmaznak. A cs�ben s�t�s (gratin�roz�s) francia k�sz�t�si m�d, de konyhatechnik�jukban sz�mos m�s olyan elj�r�s is van (pl. a szot�roz�s, a flamb�roz�s, stb.), amely mind azt bizony�tja, hogy az eur�pai konyham�v�szet alakul�s�ban igen nagy szerepet j�tszott a francia konyha. Franciaorsz�gban - t�bb nemzethez hasonl�an - t�jegys�genk�nt v�ltoznak a fog�sok: h�res az elz�szi, a provence-i, a bretagne-i konyha, de Lyon �s Marseille sem sz�gyenkezhet.

Forr�s: www.gourmandnet.hu